Őszintén
Nektek szól a bejegyzés, akik töretlenül várjátok az újabb olvasnivalókat. 🙂
A magyarázkodásnak nem sok értelme van szerintem, de mégis erről szól a poszt. Szeretném ha tudnátok, hogy töretlenül azon dolgozom, hogy előrébb lépjetek. A csend nem ellenetek “szólt”.
Hogy mi is történt a 10 hónapos csend alatt?
Először ránk talált egy szuper munka, ami minden időt elvitt. Örültünk, ha vacsora került a család asztalára, és ez sajnos gyakran nem is a mi érdemünk volt.
Ezek után újabb szuper lehetőség jött partneremnek…egyik szemem nevet, de a másik sír, mert ez a munka nem engedi, hogy együtt haladjunk tovább.
Hogy még nehezebb legyen a helyzet, a weboldalba olyan hiba került, amitől, hol elérhető volt, hol nem, szerkeszteni pedig szinte lehetetlen volt. De a feladatok nem engedték meg, hogy mélyebbre ássunk…végül egy kedves barát tette meg azt a néhány lépést, amelytől helyre állt a rend (innen is köszönöm Kriszti :)).
Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.
Winston Churchill
És hogy hogyan tovább?
Egyrészt – egyedül, mert nem egyszerű megfelelő partnert találni 🙂
Másrészt – igyekszem, hogy teljesen elkészüljenek a már megkezdett tréningek.
Harmadrészt – időnként jönnek a posztok, ahogy belefér az időbe 🙂
Mi ebből a tanulság?
Mindig jöhet olyan helyzet, ami a terveidet keresztülhúzza. Hogy ebből a szituációból mit tudsz felhasználni, hogy egy vesztes helyzetből hogyan állsz fel, az meg fogja határozni a vállalkozásod. A nehézségekből tanulni tudsz.